GAL Sertéskollagén Peptidek 300g

Kiszerelés: 300 g

Egy adag: 10 g

Adag/kiszerelés: 30

Javasolt adagolás: fogyassz naponta 2×10 g kollagént elosztva.

A kollagén egy óriásfehérje, ami nagy mennyiségben található meg bőrünkben, csontunkban és porcainkban. Az állati bőr, csont és porc elfogyasztásával (pl csontleves, kocsonya, stb) hozzá is juthatunk sok kollagénhez, azonban ez nagyon nehezen emészthető. A kollagén az emésztés során kisebb alkotóira, peptidekre, majd egy része utána aminosavakra bomlik, így jut a véráramba, hogy aztán a bőrben és ízületekben kifejthesse hatását.

Termékünkben a kollagén már eleve peptidek formájában van jelen, azaz elő van emésztve, hidrolizálva van. Így a felszívódása már jó és az emésztésünket sem terheli. Ez az emésztést már alig igénylő kollagén peptid (hidrolizált kollagén) segíti a bőr fiatalos rugalmasságának megőrzését és az ízületek megfelelő működését, hajlékonyságát.

A bőrre és ízületekre kifejtett hatás csak kollagén peptidek fogyasztásával kapcsolatosan igazolt, nem előemésztett (táplálkozásból fogyasztott) kollagén esetében nem. (Fontos megjegyezni azonban a gyomor- és bélnyálkahártyára a táplálékból származó, nem előemésztett kollagén a jó hatású egyes szakemberek szerint).

Van-e különbség a marha és sertéskollagén peptidek között?

A kétféle marhakollagénünk jótékony hatásai, fogyasztásuk élettani előnyei nem különböznek a sertéskollagénétől, ezért az alábbi leírás sem hordoz különbségeket.

Mire jók a kollagén peptidek?

Az emlősök szervezetét felépítő fehérjék legnagyobb részét kollagén típusú fehérjék adják, hiszen a bőr, a csont, az ízületek, az erek, a kötőszövetek és a különböző szervek jelentős részét is ezek alkotják.

A modern étrendünk csak kevés kollagén típusú fehérjét tartalmaz, és azok is nehezen emészthető, nagy méretű molekulákból állnak. A kollagén peptidek ezzel szemben könnyen emészthető formában tartalmazzák a kollagén típusú fehérjéket, és hatékonyságukat számos tudományos vizsgálat is igazolta.

A kollagén peptidek kiegészítésének pozitív hatásai

A bőrre és a hajra gyakorolt hatások:

Csökkentheti a nagyobb ráncok mélységét és megállítja az újabbak kialakulását. Emellett a kisebb ráncokat is segít eltüntetni.
Fokozhatja a bőr hidratáltságát és feszességét.
Növelheti a bőr kollagén- és elasztintartalmát.
Növelheti a bőrben mért hemoglobinszintet, ezzel javítja a véráramlást.
Csökkentheti az arcbőr zsírosságát, így az akné előfordulását, súlyosságát.
Hozzájárulhat a vastagabb, sűrűbb hajhoz és a gyorsabb hajnövekedéshez.
Csökkentheti a szeborreát (a hajzsírosodást és a korpásodást).
Csökkentheti a diffúz és a férfias típusú hajhullást (férfiak és nők esetében is).
Egyéb pozitív hatásai:

A glicintartalma miatt javíthatja az alvás minőségét
Csökkentheti az ízületi fájdalmakat
Fokozhatja a perifériális keringést
Javíthatja a tanulási képességet, valamint az emlékező- és felidézőképességet
Segíthet csökkenteni az étvágyat az emésztőrendszer által termelt hormonok kiegyensúlyozása által
Fokozhatja a nagyagyban az új idegsejtek termelődését, de erről egyelőre csak egérkísérletet végeztek

Miből épülnek fel a kollagén típusú fehérjék?

A kollagén típusú fehérjéknek ez idáig 28 fajtáját azonosították, azonban a szervezetet alkotó kollagének 90%-át egyetlen típus adja, az I-es típusú kollagénfehérje. A kollagénfehérjék a többi fehérjétől főleg nagyságukban és aminosav-összetételükben különböznek. Ezek szervezetünk legnagyobb méretű fehérjéi.

Aminosav-összetételük abban különbözik, hogy glicintartalmuk nagyon magas (~35%), sokkal alacsonyabb az ún. elágazó láncú aminosav-tartalmuk (BCAA: leucin, izoleucin, valin), nem tartalmaznak triptofánt, és a cisztein- és metionin-tartalmuk is jóval alacsonyabb. Ezeknek a jelentőségét pedig rövidesen kifejtjük.

A modern étrendünk nem tartalmaz elegendő kollagén típusú fehérjét

A modern nyugati táplálkozásból szinte teljesen hiányoznak a kollagénfehérjék, hiszen fehérjeforrásaink nagyrészt színhúsokból származnak, és nem a kollagéntartalmú állati részekből, mint amilyenek a csontok vagy a bőr. Manapság egyre ritkábban eszünk kocsonyát, csontlevest, körömpörköltet és hasonlókat, ami a kollagénbevitelünk szempontjából nagy probléma.

Mivel az állati szervezet fehérjetartalmának jelentős része kollagénfehérje, és az őseink fehérjebevitelének szinte teljes egésze állati eredetű volt, ezért logikus, hogy a fehérjebevitelük jelentős része kollagén típusú fehérjéből állt.

A kalóriacsökkentés és a fehérjebevitel korlátozásának hatása az élethosszra

Az már bizonyított, hogy állatok esetében a csökkentett kalóriabevitellel (CR = Calorie Restriction) jelentős élethossz-növekedést és csökkent betegségkockázatot lehet elérni. Az eddig végzett kísérletek során a vizsgált állatok kevesebb ételt kaptak, és megnézték, hogy a kontroll csoporthoz képest mennyivel éltek tovább, valamint azt, hogy mennyivel kevesebb betegség fordult elő közöttük.

Az embereknél elég problémás ilyen kísérletet végezni, ezért esetükben csak a különböző mutatókat tudják figyelemmel követni, amelyekből különféle következtetéseket tudnak levonni. A csökkentett kalóriabevitel élethosszra és egészségre gyakorolt pozitív hatását a kutatók jelentős mértékben tulajdonítják az ennek következtében csökkenő IGF-1- és a növekvő IGFBP-3-szintnek. Utóbbi az IGF-1-et megkötő, és annak káros hatásait semlegesítő fehérje.

Embereken végzett, kalóriamegvonással járó vizsgálatokból 2008-ig csupán rövidtávú kísérleteket rendeztek, amelyek mindössze néhány hétig vagy hónapig tartottak. Ezekben rendre megállapították, hogy embereknél is csökken az IGF-1-szint, tehát a csökkentett kalóriabevitel hatásosnak bizonyul. 2008-ban azonban megszületett az első olyan vizsgálat eredménye, ahol hosszútávon követték a kalóriamegvonás hatásait. Itt azt vették észre, hogy a módszer emberek esetében csak 3 hónapig eredményez csökkent IGF-1/ IGFBP-3-arányt, ami után az ismét növekedni kezd. Ugyanakkor a magas kalória-, szénhidrát-, és alacsony fehérjebevitellel rendelkező vegán csoport IGF-1/IGFBP-3-aránya hosszútávon is alacsony maradt.

A kalóriacsökkentésben résztvevő csoport néhány tagját megkérték, hogy miután az IGF-1/IGFBP-3-arányuk visszaállt az eredeti, magas értékre, úgy folytassák a diétájukat, amivel a fehérjebevitelüket a vegán csoporthoz hasonló, alacsony szinten tartották. Ennek hatására a fenti arány újra lecsökkent a kedvező szintre.

A kutatók megállapították, hogy – az állatokkal ellentétben – a csökkentett kalóriabevitel csak akkor növeli a várható élethosszt, ha a fehérjebevitel is korlátozva van (~0,8 g/testsúly kg), nem csak a kalória.

A színhúsok és az MTOR veszélyei

Egy 2012-es vizsgálatban arra jöttek rá, hogy az ún. mTORC fehérje-komplexet erősen, direkt módon aktiválják az ún. BCAA aminosavak, főleg a leucin. Ezek az aminosavak nagyobb mennyiségben csak a tejfehérjékben és a húsokban találhatóak meg. Az mTORC fokozott aktivitása azért akkora probléma, mert mind az IGF-1, mind az inzulin ezen keresztül fejti ki a negatív hatásai nagyrészét. Az mTORC aktivitását fokozza az IGF-1 és az inzulin is, éppen ezért nem jó, ha ezeknek a szintje magas.

A fokozott mTORC-aktivitás csökkenti az élethosszt, és fokozza a civilizációs betegségek kockázatát. Ma már fejlesztenek is az mTORC-aktivitás gátlásának elvén alapuló rák- és szívrohamellenes gyógyszereket. A kutatók megállapítása, hogy a legtöbbek számára egy húsokat nélkülöző, zöldségeken és komplex szénhidrátokon alapuló paleolitszerű diéta lenne a legmegfelelőbb étrend.

A magasabb kollagénbevitellel elérhetőek a kalóriacsökkentés előnyei

Ezek a kutatások is alátámasztják a kollagénfehérjék jelentőségét, mivel azok alig tartalmaznak problémás aminosavakat (BCAA-k, triptofán, metionin), míg a húsok és a tejfehérjék bővelkednek bennük.

A ma élő vadászó-gyűjtögető népek jóval több fehérjét fogyasztanak a 2008-as kutatásban ajánlott 0,8 g/testsúly kg-nál, ráadásul ilyen alacsony fehérjebevitel amúgy sem egészséges hosszútávon; az izmok sorvadásához, az immunrendszer gyengüléséhez, és közvetve akár a csontsűrűség csökkenéséhez is vezethet. A kollagénfehérjék viszont csökkentik az mTORC aktivitását, és segítik csökkenteni a triptofán- és metionin-szintet is, mindezek pedig jobb egészséghez és hosszabb élethez vezethetnek. Sőt, egy 2014-es kutatás arra enged következtetni, hogy még az IGF-1-szint is csökkenthető a segítségükkel, ami szintén növeli az élethosszt.

Összességében kijelenthető, hogy nyugodtan ehetünk sok fehérjét, de vigyázzunk, hogy a bevitelünknek körülbelül a fele színhúsból, míg a maradék része kollagén típusú fehérjéket tartalmazó állati részekből, vagy kollagén kiegészítőkből származzon.

A kollagén peptidek eltérnek az étkezési zselatintól

Azért célszerű közvetlen kollagén-kiegészítést választanunk, mert a normál étkezési zselatint (mint amilyen a kocsonya) óriásméretű fehérjék alkotják, amelyek alig emészthetőek. Így az étellel elfogyasztott kollagénfehérjék nincsenek jelentős hatással az ízületeinkre, a bőrünkre, a hajunkra, vagy az ereinkre – kivéve, ha az emésztésünk nagyon jó és sok körömpörköltet, csontlevest és egyéb kollagénben gazdag ételt fogyasztunk.

Ezzel szemben a kollagén peptideknek közel 100%-a a véráramba kerül, így képes kifejteni a hatását mindenhol, ráadásul sokkal alacsonyabb bevitel mellett. A kutatásokban kizárólag előemésztett (hidrolizált) zselatint/kollagént használtak, többnyire italba keverhető por formájában, amelyek kollagén peptideket, és nem egész fehérjéket tartalmaztak.

A kollagén peptideket a kollagén pozitív hatásaiért érdemes fogyasztani, míg az étkezésünkben lévő kollagénfehérjéket azért, mert a többi fehérjével ellentétben nem rendelkezik káros hatásokkal.